bee-keeperA méhek pontosan olyan erősek, mint a körülöttük lévő legelő. A méz a nektárból, a család fejlődése pedig a virágporból származik — és mindkettő a méheid repülési körzetében (nagyjából 3 km-es sugarú körben) lévő növényektől függ. Az a méhész, aki ismeri a saját területén lévő legelőt, tudja, mikor kell fejleszteni a családot, mikor kell mézkamrát rátenni, és mikor kell etetni. Így néz ki a méhészév a növények szemszögéből.
Nektár és virágpor — két különböző dolog
A nektár a virágok édes nedve, amelyből a méhek mézet készítenek — ez a család energiája és a hozamod alapanyaga. A virágpor fehérjetáplálék, nélkülözhetetlen a fiasítás neveléséhez; elegendő virágpor nélkül az anya lassítja a tojásrakást. Egyes növények bőségesen adnak nektárt, mások főleg virágport, a legértékesebbek pedig mindkettőt. A szezon során vegyes kínálatra van szükség, nem csak egyetlen nagy hordásra.
Kora tavasz — a legelő, amely beindítja a fejlődést
Az első növények nem jelentenek nagy mézhordást, de döntő fontosságúak, mert beindítják a tavaszi fiasításnevelést:
- Mogyoró és éger — nagyon korán adják az első virágport
- Fűzfa — kiváló korai forrása mind a nektárnak, mind a virágpornak
- Pitypang — erős lendületet ad a család fejlődésének
- Gyümölcsfák (szilva, cseresznye, alma, kajszi) — bőséges virágport és nektárt adnak a gyümölcsös virágzása idején
A fő mézhordások
Ezekből a hordásokból pergeted a mézet, és ezek köré tervezed az egész szezont:
- Akác (fehér akác) — a legbecsesebb hordás vidékünkön; világos, enyhe ízű mézet ad, de rövid ideig virágzik (gyakran csak 7–10 napig) és érzékeny az időjárásra
- Hárs — erős, illatos hordás a nyár elején, jellegzetes mézet adva
- Repce — korai, bőséges hordás, de a méz gyorsan kristályosodik, ezért időben pergesd le
- Napraforgó — nagy nyári hordás a síkságon; a méz gyorsan kristályosodik
- Réti és erdei virágok — változatos kínálat, a becses vegyes virágú „réti” mézet adva
Kései legelő és mézharmat
Nyár végén és ősszel a legelő megritkul, de vannak értékes források. A facéliát és a hajdinát olykor kifejezetten a méhek számára vetik, hogy meghosszabbítsák a legelőt. A mézharmat nem virágból származó legelő — a méhek a levelekről gyűjtik, amikor cukros váladék rakódik rájuk; sötétebb mézet ad, ám ez a méz nem alkalmas téli tartaléknak, mert megterheli a méhek belét. A kései legelő azért fontos, mert feltölti a készleteket a tél előtt, és fenntartja a fiasítást.
Ültess valamit a méheknek
Ha van földed, magad is javíthatsz a legelőn. A facélia, a hajdina, a here, a zsálya, a levendula, a napraforgó és a különféle vadon élő méhlegelő virágok mind táplálják a méheket, és már néhány tő is számít a kertben a beporzók szempontjából. Kerüld a virágzó gyomok nappali kaszálását, amíg a méhek repülnek, és soha ne kezeld a virágzó növényeket rovarirtóval.
A víz is része a legelőnek
A méheknek éppúgy szükségük van vízre, mint nektárra — a kaptár hűtésére és a táplálék hígítására. Ha nincs a közelben természetes forrás, állíts fel egy itatót úszó deszkákkal vagy kaviccsal, hogy a méhek ne fulladjanak bele. Jobb, ha a méheid nálad isznak, mint a szomszéd medencéjében.
Kövesd nyomon a legelőd évről évre
A virágzási időpontok ismétlődnek, de évente eltolódnak az időjárással. Ha feljegyzed, mikor virágzott az egyes növény és hogyan reagált rá a család, néhány szezon alatt felépíted a saját „legelőnaptáradat” a területedre — felbecsülhetetlen érték a tervezéshez. A bee-keeper alkalmazásban a megfigyeléseket és dátumokat kaptáranként és méhesenként rögzíted, így a legelőd képe magától épül fel az évek során.